azt sosem mondtam hogy tökéletes vagyok (sőt sokszor írtam már a hibáimról), az viszont igaz, hogy elégedett vagyok az életemmel. miért is ne lehetnék? azt teszem, amire mindig is vágytam (nagycsaládos anyuka, háziasszony, feleség vagyok), olyan emberekkel akiket szeretek és viszont szeretnek, olyan barátokkal, akikkel szellemileg és lelkileg is nemcsak a kellemes kikapcsolódásnak élünk, hanem a fejlődés útját járjuk végig, olyan álom-megvalósításokkal, amikhez a szeretteimmel KÖZÖS munka kell. ezek egyike sem az én érdemem, de kétségtelen, hogy jól élem meg, és boldog vagyok ezektől a dolgoktól, olyannyira, hogy időpazarlásnak tartom idegbajt kapni a napi kis szarságokon (azért szoktam azt is :D).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése