hosszú hétvége lévén, hogy egy kicsit együtt is legyünk és program is legyen, Szentendrére kirándultunk. a gyerekek már 90%-os gyógyultságával nem tűnt rizikósnak bevállalni a közeli kiruccanást, egyébként pedig szerintem több, mint tizenöt éve már annak, hogy legutóbb jártam ott.
igazán kellemes kis sétával, útközben a természetben való gyönyörködéssel telt a délelőtt, kicsit csúsztatva az ebédidőn, 3-óra tájban ettünk itthon egy nagyon jót (tegnap elkészített gyümölcslevest, délelőtt előkészített sült pisztrángot krumplival, és rákóczi túróst). ebéd után Milán kérdezte meg: "ugye majd még fogunk menni Szentendrére?". a kérdésemre, hogy persze, és hogy miért szeretne odamenni, csak annyi volt a válasza, hogy mert nagyon szép város. imádom, hogy négyévesen ilyenek gondolatai vannak. :)
Olyan örömet jelent nekem ha teszel fel képet!!!
VálaszTörlésPuszik!!!
mondtam, hogy lesz változás... :)
VálaszTörlésJó ez az új blog. :)
VálaszTörlésTe szőke vagy eredetileg? :-O Mert nagyon mediterrán típusnak tűnsz. A gyerekek meg nem. :)
Hú de tök jó, hogy olvasok valakikről és mostmár képet is tudok társítani. :)
csak a típusom mediterrán (meg talán valamelyik előző életemben délen éltem :D), de az egész családom és A. is barna hajú. gyerekkorában viszont A. és az öcsém is szőkék voltak, szóval talán ez lehet a titok nyitja... majd tíz év múlva meglátjuk, hogy hogy alakulnak. :)
VálaszTörlésAranyosak nagyon :)
VálaszTörlés