egyszerre fogzunk

mármint Koni és én. harmadik napja gyötör a bal alsó bölcsességfogam, és hol van még a vége? bár ha azt vesszük, hogy a négyből tíz év alatt kettőésfél tudott kinőni, akkor messze. viszont kvabölcs leszek mire túl leszek rajta. :D

szóval a lényeg az, hogy fáj. tegnap még a fülemtől a mandulámig húzódóan, ma már csak ha mozgatom a szám (minek beszélek annyit, ugye?) nem is tudom, hogy mit ehetnék. jut eszembe, banánturmix! a minap az új (és általam nagyon is kedvelt) zöldségesnél rádobtak a vásárlásomra egy százasé' egy fürtöt, mert kezdett barnulni a héja. finom édes, még egy kis mézzel, fahéjjal és persze tejjel laktató lesz. reggelire. aztán hogy hogyan tovább, még kérdés.

jelenleg nem nagyon tudok enni olyat, amit rágni kell, vagy amibe normálisan bele kellene harapni, így a második napom lesz folyadékon, szőlőn és müzlin, na meg némi levesen. nem mondom hogy nem hatásos, csak már kezdek nagyon éhes lenni. ha más nem, majd pempőzök valamit magamnak is, mint Koninak