másolgatom az utazós blogom bejegyzéseit a régiből az újba. közben persze nem tudom megállni és olvasgatom is... hihetetlen, de tényleg meg sem tudom számolni, hogy hány álmunk vált azóta valóra, pedig még csak 2007-nél tartok.
tény, hogy sok lemondással jár (nem lesz csizmám sem egyébként, meggyőztem magam, hogy csak hirtelen fellángolás volt :)), és sokat számít az is, hogy nálunk a rangsor élén szerepel ez a dolog. emiatt van az is, hogy a két kezünkkel (ezáltal baromi lassan) épülget-szépülget a házunk, de az is tény, hogy ha nem lenne ez az utazós blog, akkor nem is tudatosulna ennyire az egész gyümölcse.
arra gondolok itt most, hogy múlt héten másoltam a 2005-ös bejegyzéseket, amikor arról ábrándoztam, hogy jajj, majd ha egyszer, talán, valamikor eljuthatnánk a Peloponnészosz legdélebbi részére... 2007-ben pedig ott töltöttük a nászutunk nagy részét. a nászúton úgy ültünk Pireuszban, hogy szinte szomorkodva néztünk a hatalmas, Krétára induló hajó után, hihetetlen vágyakozással a szívünkben, hogy vajon mikor lesz az, hogy ilyen nagy hajón utazhatunk, és hogy Krétára is eljutunk? Ugyanebben az évben ábrándoztunk Máltáról is, és lám-lám, azóta minden álom* megvalósult, még egy falat Toszkána is, amit ugyanakkor említettem.
szóval ha most nem másolgatnék, talán örökös körforgásnak, újabb és újabb hóbortnak tűnne még talán a saját szemünkben is minden úticél, de itt van feketén-fehéren, hogy nem, ezek évek óta vágyott dolgok, amiért sokat küzdöttünk, és megérte, mert megvalósult mind - persze születtek újak is azóta.
*kivéve Szicília és Kuba, de ami késik az jön, ugye. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése