az első kenyerem

igaz, hogy tartózkodom a fehér kenyértől, de az is tény, hogy nem tudok neki ellenállni. igazán jó kenyeret viszont nagyon régen ettem, főleg hogy frissen, melegen, ropogós héjú korában még jók a környéken kaphatók is, csak aztán mindegyikkel van valami gond. a vacak hangulatomon pedig, amilyen tegnap is volt, általában úgy tudok segíteni, hogy alkotok valami fenomenálisat a konyhában - legalábbis úgy indulok neki, hogy fenomenális lesz, aztán annyira sikerül beleadni szívem-lelkem, hogy tényleg sikerül, ezáltal a lelkem is helyrerázódik, főleg látva a család örömét.

számomra a kenyérsütés a sütögetés csúcsa (haha, a piskótát meg mindig elbénázom, na mindegy...), szóval épp ideje volt nekifogni. és tádááááámmm:

na hát nem tudtam ellenállni és toltam egy szeletet uzsira, egyszerűen muszáj volt. legfőbb kritikusaim (A. és anyukám, akik nem szoktak agyon dicsérni, de most még ez is megtörtént, sőt!!!) teljesen odavoltak, a gyerekek pedig azt mondták hogy anyapék lettem. :D 

íme a recept:

hozzávalók:

2 dl víz

1 evőkanál cukor

1 kávéskanál só

25 dkg rétes liszt

25 dkg finom liszt

fél csomag élesztő (hagyományos, a lista elején szereplő cukorral és vízzel felfuttatva)

2 kisebb héjában főtt krumpli langyosra hűtve és összetörve

1 evőkanál olaj

elkészítés:

az alapanyagokat összegyúrjuk, alaposan dagasztjuk, majd 1 órán át langyos helyen kelesztjük. (ha van kenyérsütő gép, ami ezt a két fázist el tudja végezni helyettünk, akkor szerencsénk van). vigyázni vele, mert ennek aztán tényleg árt a huzat, vagy ha hűvös helyre kerül! amint ezzel megvagyunk, lisztezett deszkára borítjuk, kicsit átgyúrjuk, cipót formázunk belőle, sütőzacskóba tesszük, (viszonylag lágy a tészta, lehet a zacskóban még újra kell formázni kissé), vizes kézzel megsimogatjuk és késsel bevágjuk a tetejét. na hogy hogyan, ez kérdés, a képen látszik hogy nekem elég furán sikerült, ráadásul nem is ott nyílt szét a legjobban, ahol a legnagyobb vágás volt, mindegy. a sütőzacskót bekötjük, az egészet beáztatott cseréptálba tesszük, majd NEM ELŐMELEGÍTETT sütőbe toljuk, amit 190 fokra állítunk (nem légkeveréssel). bő 3/4 órán át kell sütni, amikor már jól néz ki a teteje, akkor lehet kivenni, kibontani, és rácson hagyni hűlni. fontos a rács, különben megszottyosodik az alja.

először csodálkoztam, hogy hogy lesz sütőzacskóban ropogós héjú kenyerem, de tényleg az lett, és tényleg isteni. sok sikert hozzá! :)