2013. március 5., kedd

mélységek

na hát megvolt a kis kálváriánk Majmóca miatt. történt ugyanis, hogy ugye vasárnap este nyoma veszett, és kisakkoztuk (sok keresés, majd agyalás után), hogy valószínűleg hazafelé úton, az egyik sportáruházba betérve hagyhattuk el, sőt azt is majdnem biztosan tudtuk, hogy a pénztárak környékén. ott már nagyon sietős volt a tempó, kapkodás lett a vásárlás és pakolás vége, a gyerekek mindent akartak amit akkor és ott megvettünk, Koni nyűgösen már jött volna haza, mindettől A. is olyan idegállapotba került hogy minden mindegy volt csak menjünk már. :D szóval valószínűleg Majmócáról elterelődött a figyelem, és kimakkolt a kosárból egy óvatlan pillanatban....

Milán szomorkásan feküdt le aludni, hogy de most mi lehet a Majmócával, hol lehet, és próbáltuk megnyugtatni, hogy hátha nem egyedül van ott a sötét, bezárt áruházban, hanem csak az autóban, csak a sötét miatt nem találtuk, majd apa reggel megnézi. na hát amikor tegnap reggel Milán felébredt, Majmó továbbra sem volt sehol, Milán pedig nem vitt semmilyen alvós állatot az oviba, mondván hogy neki nem kell semmi.... szóval voltak olyan pillanatok amiket én is megkönnyeztem, jobban mondva inkább csak én, mert Milán ugyan szomorú volt az első perctől, de úgy igazából nem sírt.

mindeközben én reggel 9-kor, illetve nyitás után úgy 1 perccel felhívtam az áruházat, és nagy örömhírt mondtak: a biztonsági őr talált egy kis majmot, vigyáznak rá délutánig, úgyhogy gyors telefon A-nak, hogy hazafelé legyen szíves arrafelé kerülni (kellett nekünk sietni vasárnap, lehet hogy 2 perccel hamarabb végeztünk, de a majomkereséssel legalább tízszer ennyi idő elment), és láss csodát: este 7-körül A befutott a kismajommal... de legnagyobb meglepetésünkre Milán bár örült, nem volt olyan kitörő a boldogsága, mint amire számítottam volna. úgy 1,5 órával később már eldobta, sőt meg is rugdosta a kedvenc Majmócáját, meg bezárta egy dobozba, és közölte, hogy ő már nem szereti. :-o Anya kapcsolt... félrevonultunk a fürdőszobába, és megpróbáltam kiszedni belőle amit gyanítottam: elmondta hogy nagyon haragszik a Majmócára, ezért nem szereti már, mert szerette volna ha tegnap, és az oviban is ott van vele, de nem volt ott. :( én pedig elmagyaráztam, hogy megértem hogy dühös, de gondoljon bele, hogy szegény kis Majmó, ott volt egyedül a sötét áruházban, és neki hogy hiányzott az hogy Milánnal lehessen, és annyira szereti őt, hogy amint lehetett, sietett haza hozzá, és már biztos megbánta hogy elcsavargott. a nagy őzikeszemek már könnyesen pillogtak, amikor átöleltem szorosan, és elmondtam neki, hogy van hogy Anya is mérges, sőt kiabál is, de attól még nagyon szeretem őt. na itt aztán eltörött a mécses (végre), és végül a Majmócával tért nyugovóra, igaz közben elmondta, hogy még mindig nagyon mérges rá, de azért alhat vele... és hogy majd csak holnapután fog neki megbocsátani. :)))

gyermeklélek... jajjj....

azt meg már csak lábjegyzetben, hogy belegondoltam hogy hány olyan szülő lehet, akik már vasárnap este azt mondták volna, hogy hagyd már azt a játékot, holnap veszünk másikat?!

8 megjegyzés:

  1. Lehet, h én mondtam volna Milánnak, h Majmócát te hagytad el, kisfiam, ne te haragudj rá. Inkább vigyázni kellett volna rá, nem megrugdosni, mikor ennyi vesződség, energiaráfordítás (anya, apa kajtat utána ezerrel) után meglett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát ez azért nem ilyen egyértelmű, mert a Majmóca közben Koni kezében is volt, mivel nyűgös lett és odaadta neki játszani, majd amikor Atti szólt hogy tegyük a kosárba (a kasszánál), ott kikerült majd szintén vissza, aztán amit vettünk, az ment a kasszához, onnan vissza a kosárba, szóval volt kavarodás, az is lehet hogy Koni ejtette el, és az is, hogy mi fogtuk össze valamivel. szóval nem biztos, hogy az ő hibája volt.... Flöginek írott válaszban írom a folytatást.:

      Törlés
  2. Ismét olyan sztori, amikor csodálkoznom kell, milyen szuperanya vagy, milyen türelmes és milyenek a meglátásaid, mert ahogy előttem szóló Magdi is írta, én is Milánt szídtam volna össze, hogy ne a majomra legyen mérges, hanem saját magára, hiszen ő a hibás, hogy elveszítette....Kicsit könnyes lett a szemem, ahogy olvastam. ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...szóval ahogy Magdinak is írtam, nem feltétlen ő volt a hibás, lehet hogy Koni ejtette el vagy mi fogtuk össze a vásárolt dolgokkal és egyszerűen leesett a földre. amúgy pedig valahogy rá kell vezetni, hogy ha ez a düh akár saját maga ellen (is) volt, nem az a megoldás hogy tombolunk, én pedig pont azt akartam elkerülni hogy kioktassam egy olyan dolog miatt, amiben lehet hogy én magam is hibás vagyok. meg kell tanulnia feldolgozni valakinek vagy valaminek a hiányát, első körben ez most nála így jött ki, másodszorra ha lesz ilyen, akkor nyilván másképp fog. amikor pl ML elutazott, akkor ő azt mondta hogy nekem adja azt a papagájt amit tőle kapott, mert nem akarja hogy ML jusson róla eszébe... mindenki másképp dolgozza fel ezeket a dolgokat, a lényeg hogy kijöjjön az emberből és ne váljon belőle frusztráció, szorongás.

      Törlés
  3. Igen, nyilvánvalóan te ismered a kulcsot a gyerekedhez, te tudod, mi járhat a kis fejében. És persze, ha másnál is volt Majmóca, az is árnyalja a képet. Fontos ezeket is figyelembe venni. Én is mindig próbálom megérteni a kis lelküket, ugyanakkor a felelősséget sem szeretném hárítani, ha valamiért ő (is) a hibás, fogadja el, sztem ez is fontos:)

    VálaszTörlés
  4. Nekem is állandó rémálmom, ha elhagyná valamelyik alvósat. Nálunk Linda barnamacija ilyen, igaz az annyira nagy, hogy azért már nem visszük boltba, de úgy gondolom, hogy azért Milán még egész egyszerűen túl kicsi, hogy figyeljen a dolgaira, szerintem nem lehet még elvárni Tőle, hogy vigyázzon rá, túl nagy felelősség. Persze a 9évesemtől már elvárom, mindig el is magyarázom, hogy hogy nem érdekel ha elhagysz valamit, Te dolgod figyelni rá. Mindemellett a 9évesnél már kicsit aggasztónak tartom ezt a túlzott függést (3-4 napot már kibír maci nélkül), de hátha egyszer kinövi....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. őőő... khm. úgy kábé huszonnyolc éves koromig a "babakocsis" kispárnámmal aludtam, úgyhogy kitartás! ;)

      Törlés
    2. Na akkor felkészülök....;-)

      Törlés