túl a második héten

... sok biztatás jön innen-onnan, kérdések, hogy hol tartok a tervben. na hát a tervtől teljesen eltérve most ott tartok, hogy hetente 3-szor megyek 5 km-t, amiben egyre több a futás és kevesebb a séta, ezáltal egyre jobb az időm is. bár hogy egyben meglegyen az 5, attól még messze vagyok, de tudom, hogy meg fogom tudni csinálni, és ez azért baromi jó érzés, na meg az is, hogy meg sem fordul a fejemben az, hogy egy futónapon ne menjek ki, vagy azt mondjam aaah, ma nyaff vagyok, majd inkább holnap. ez a hét pl zűrös lesz, alakítani kell rajta, de tudom hogy meglesz a 3 futás, és hogy melyik mikor, ez jó érzéssel tölt el. kimerít és feltölt egyszerre, tökjó! :)

jó érzés volt tegnap is több mint 4 percet futni egyhuzamban az addigra harmadik megtett kilométer után is, és mosolyogva tettem egyik lábam a másik után, mert azt hiszem sosem fogom elfelejteni azt néhány héttel ezelőtti napot, amikor még harmincöt másodperc is iszonyú megpróbáltatás volt. azt hiszem hogy az energia bevitel és -felhasználás is egyensúlyba került, nincsenek már futás utáni napon falási rohamaim, bár az előző bejegyzésből nem erre következtetnétek, de tényleg nincs, ma is simán ment a müzli-reggeli, és csak 2 órára rá egy fél szelet kenyér, normális adag ebéd, semmi nass (bár a kalács még nem sült ki, khm). 

ráadásul egy hét alatt kétszer jött szembe olyan cikk, amit vágyakozva olvastam, az egyik egy háromgyermekes anyukáról szól, aki felnőtt fejjel kezdett futni, és mit ért el??! döbbenet! igen merész már első olvasatra is, és továbbra sem mondom, hogy hejj de nagy terveim vannak a futással, azért az az útvonal... 5 km sem megy még, nemhogy több mint kétszáz. :D de pont amikor ez a gondolat megszületett a fejemben, találtam egy ilyen kommentet az egyik futós blogban, ami nem nekem íródott, de voltam szíves magamra venni: 

"Ha kismaratont akarsz futni, akkor azt fogsz. Ha felmerül benned az igény, akkor a szükséges erő is benned van, csak elő kell ásni. ....  A kis célok nem célok. nem nagy kunszt, csak rendszeresen kell mozogni, maratonhoz kicsit célirányosan. Kitartást! Ha belekezdesz a tested úgyis tiltakozni kezd, mert nem érti mi lett veled, megkergültél? Ha folytatod, a tested rájön: basszus ez tényleg komolyan gondolja, és onnan repülsz majd. Ezt a kis kattanást kell megérezni. Üdv, egy 12 maratont futott veterán."