amellett hogy ma hajnalban valami olyan dologra éreztem rá (ez jó szó?), amiről nem is gondoltam volna, hogy valóban képes vagyok, reggel Szofi lepett meg azzal, hogy eleve úgy jött le a nappaliba, hogy közölte: anya én már megágyaztam a saját ágyam, aztán pedig Koni engedte el mindkét kezével a kapaszkodót, így pár pillanatra egyedül állt a két lábacskáján. és még nincs vége a napnak! a fiúk felvonása következik! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése