mondhatnám azt is, hogy na igen, már így az első körben meg is buktam, meg most jövök is magyarázkodni, ... és hát ja, van is benne valami. igaz nem fogom fel kudarcnak, mindenesetre mondom, hogy miről is van szó....
a soron következő futós nap a csütörtöki lett volna. ez volt az a nap amikor gyalogosan felsétáltam a nagy rendelőbe (kb 3 km), a jégbordás de amúgy bokáig érően latyakos utcákon át, majd hazafelé is sietve, mert hiányolt a három még nem teljesen egészséges csemete. szóval 6 km gyors gyaloglás nehezített körülményekkel, ami még akkor, mármint délelőtt nem adott okot arra, hogy az esti futkározást kihagyjam, de mire este lett, és A. is későn érkezett, mégis úgy megcsúsztunk időben, hogy egyszerűen nem volt kedvem elindulni, fáradt voltam, mire már mehettem volna.
aztán eljött a péntek, az ovis farsang napja, és a számtalan tennivaló közben arra is gondoltam, hogy nem, nem vagyok lusta, ma este már TÉNYLEG!, és hogy a farsang úgyis 8-ig tart, a tánc pedig 7-kor kezdődne, úgyhogy arra úgysem érek oda, és hogy akkor a farsangi buli után, a tánc helyett tényleg elmegyek és megcsinálom a csütörtöki edzésnapot. merthogy, gondoltam, az a lényeg, hogy meglegyen a heti 3 edzésnap, közte szünetekkel, az már mindegy, hogy kedd-csütörtök-vasárnap, vagy kedd-péntek-vasárnap, nem igaz? na ugye hogy de. csak hát, közben a gyerekek (gondolom a nyavajáknak köszönhetően) úgy elfáradtak a farsangi mulatságon, hogy már fél7-re itthon voltunk, és azért a tánc vs. futás esetében nálam azért a tánc vezet, gyorsan elláttam aki(ke)t kellett, össedobtam egy kenyértésztát a dagasztógépben, majd elfutottam (:D) a táncra, menet közben pedig megállapítottam, hogy basszus, MINDEN tükörjég, még jó, hogy nem futni indultam, mert lehet bokaficam lenne a vége.
szóval most úgy vagyok, hogy az eheti 3 edzés sehogyan sem jöhet össze, és annyira (még) nem vagyok lelkes, hogy tükörjégen fussak, azt fogom tenni, hogy az első heti "alapozó" edzéseket fogom megcsinálni akkor, amikor tudok menni, nincs jég (és mínusztíz), tehát terv szerint akár ma vagy holnap is, mert nem szeretném elsumákolni, meg azt mondogatni hogy "majdholnap", meg "majdhajobbidőlesz", de jelenleg az utca jegelt engem, nem pedig én jegeltem a futást. de tényleg. a lelkesedés töretlen, már csak a tettek mezejére kell lépnem, és azt hiszem van most annyira lelkiismeret furdalásom az egész miatt, hogy ezzel ne legyen gond.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése