Levegőt venni sem...

Szóval remek időpontot választottam az újrakezdésre, vagy folytatásra, vagy hívjuk ahogy akarjuk, ugyanis a héten nagyjából a hátsómon fogom venni a levegőt. de azért így az ebéd utáni kávém mellől (mivel az létszükséglet, ugye) pötyögök egy gyors helyzetjelentést.

- beiratkozások: Milánt iskolába írattuk be, Konit pedig oviba. na ja, így telik az idő. mondjuk a családi kupaktanács (szakértő bevonásával) úgy döntött, hogy Milán még nem kezdi a sulit szeptemberben, de a beiratkozás kötelező érvényű annak, aki betöltötte a 6. életévét, az iskolaválasztás és beiratkozás megtörtént. Koni meg még ugyan csak 2 éves, de a következő tanévben tölti a 3-at, és 2015 április végétől arra a kb másfél hónapra megy oviba, szóval be kellett íratni most. Akit érdekel a téma (főleg gondolom inkább az iskolás) az sikítson, és részletezem a döntésünk okát, valamint a kivitelezést is, sok ismerősnél dilemma (volt vagy lesz) ez.

- csak úgy mi: megvagyunk, voltak hullámhegyek és völgyek, most egyenes van, meg kanyarok. :D

- futás: kicsit (nagyon :/) visszább vettem, a tél nem kedvezett sem a hangulatomnak, sem semminek, valaki mindig taknyos volt, 5kor már úgy éreztem húúúúúú de késő van, így a 10+ kilométeres futások elmaradtak, és a heti 3 helyett 1-2szer jutottam ki, na de most kezdek visszazökkenni a régi kerékvágásba. a tavaszi félmaratoni versenyről visszaléptem, azonban ott voltunk az EU-s 10 kilométeres városnéző futáson, valamint irány a nyáregyházi motocross pálya, megyünk egyet malackodni, na az izgi lesz. bár csak 7 km, lesznek meglepetések...

- pont került a (volt) munkahelyemmel való kapcsolatom végére is, szóval most intenzív láblógatás van, ha lesz kedvem akkor ezt még részletezem, a lényeg hogy ha valaki tud itthonról végezhető vagy párórás munkát úgy kb ősztől, az sikítson. 

- ésésés a végére hagytam a nagyszerű hírt: A KISÖCSÉM MEGNŐSÜL! Szofi születése napján boronálódott össze a kedves menyasszonnyal, a legény- és leánybúcsú lezajlott (remélhetőleg mély nyomokat hagyva mindenkiben :DD), szombaton pedig felfordítjuk a kis-nagy család életét, és nagy hepajba csapunk. részünkről amellett hogy szépnek kell lenni (hahh ez mondjuk nem kérdés :P) az is feladat, hogy a lányok koszorúslányok lesznek. nekem sütnöm kell 5 tepsi zserbót, valamint én leszek a tanú, de majd alkalomadtán az öcsém fülébe súgom, hogy ha eleget fizet, becsszó mindent letagadok, bár remélem erre nem lesz szükség. :)))

na hát szóval nagyjából ennyi történt a hallgatásom ideje alatt, minden döntés és mozzanat jól átgondolva-megrágva, igazából nem is jött belőlem a szó, csak a legközelebbi barátok felé, akik időközben letisztultak, mondjuk úgy megcsappant a létszám, de aki olyan, azzal tényleg dór oszlop-szerűen állunk egymás mellett, és ez most nekem jó - remélem nekik is. :)))