Ugy volt hogy irok, de aztan nem ugy lett

Annyira porgos-hajtos volt az elmult ket het hogy magam sem hittem volna. Miutan lezajlott az eskuvo, lagzi, morzsaparty (minden szuper hangulatban, eszelosen sok finomsaggal), volt egy szabadnapunk A-val es leruccantunk motorral a balcsira, kerulve az egyszamjegyu utakat, nagyon jo volt. :-)

Aztan betoppant a meglepetes vendeg, Walter, aki egyszeruen fogalmazva A. Nemetorszagban elo nagybatyja (ennel bonyolultabb a keplet de fogjuk ra), szombatig volt nalunk. O ilyen meglepibol megjelenos tipuS, kedves, jo lelku, csak szegeny mindig olyan hangulatomban toppan be amikor felmosorongynak erzem magam, igy volt ez telen es most is. Mivel en nem beszelek nemetul, o meg nem beszel magyarul, A. pedig dolgozik, eleg vontatottan telik vele a nap es ilyenkor amellett hogy sajnalom hogy esetleg unatkozik, meginkabb felmosorongynak erzem magam hogy hiaba torom magam hogy jol erezze magat. Persze nem, de megis.

Szombat reggel Walter hazautazott, aztan keszultunk is az ebedvendegek fogadasara, a Nagybatyamek jottek grillezni, szinten jol sikerult delutan volt, szinten sokat ettunk, vasarnap pedig libavacsorara voltunk hivatalosak. Jol hangzik ez a kethetes dinom-danom, csak epp 5 kg plusszal zartam a sztorit, es bar nem volt tervben sosem, hogy huu de figyeljek a sulyomra, most muszaj osszekapnom magam.

Hetfon vegre kitakaritottam a lakast, gondoltam kedd lesz a lablogatos nap, erre ugy ebredtem hogy tele van a fejem takonnyal, es nem, nemcsak az orrom, hanem mar a homlokomtol huz - na erre szoktam azt mondani hogy a test akkor pihen amikor megengedjuk neki, tehat most. Sokan csodalkoznak hogy pont akkor "betegszenek le" amikor megkezdik a teli-nyari akarmilyen szabadsagot, na ez szerintem ezert van.

Szoval ma csak foznom kell es tavolba nezni, a nagyoknak meg ezen a heten ovi, Konival igazan konnyu az elet, szoval ma logunk. Csok nektek :-*