Gömbölyű hétvége

Annyira nagyon szeretem az ilyet, es egyre többször van benne részünk. :-)

Most például péntek este szomszédék ugrottak át egy gyermek-összeeresztésre, míg az aprók szétszedték a kertet és megettek 3 adag pattogatott kukoricát, a felnőtt társaság frappézott az addigra már hűs teraszon, A. csak fél7-re ért haza, így megint buktam a táncot, de amikor szomszédék el, Koni le, A. pedig már tisztán várta az asztalnál a vacsorát, úgy döntöttem hogy egy bringa-futás kombóval zárom a napot, csak hogy véletlenül se maradjon el a mozgás. 

Sszombat reggel A. megjárta a piacot, és isteni reggelit készített, mire a család többi tagja felébredt, aztán gyors rendrakás, és Koni lefektetése után motorra pattantunk édes kettesben, és a gyerekeket anyukámra hagyva elindultunk autónézőbe. Találtunk hármat is viszonylag a közelben, majd egy kis csavargás következett: elvitt azon az útvonalon, amerre ő szeret tekeregni, de általában haveri társaságban, nélkülem szokott. Hát csuda dolgokat láttam: bájos kis falvak, kanyargós országutat szegélyező platánfasor, álomszép dimbek-dombok, legelésző birkanyáj, lovak, pipacsmezők... Pihenő gyanánt egy fagyit is ettünk valahol, ahol a helyben készült főzött fagylaltot igen gazdagon mérte a néni, évek óta nem látott (nagyon alacsony) áron. Örömmel jegyeztük meg, hogy ebéd utáni idő lévén sok sokgyermekes család áll még sorban a hűsítő finomságért: kétgyerkőcösök sem igazán voltak, inkább 3-4 apróság a szülőkkel, vagy ha csak kettő, akkor szemmel jól láthatóan pocakban van úton a harmadik apróság. Meg is állapítottuk (gonosz módon), hogy ebben a faluban vagy nincsenek egy gyermekesek, vagy bírnak az egykével fagyi nélkül is, egy hűvös szobában talán. :D

Aztán a következő élmény a kirándulós-kerülős hazajövetel derekán a két faluval arrébb lakó barátainkhoz való váratlanul betoppanásunk volt, bizton tudtuk, hogy egy kávéra szívesen látnak, ugyanis már vagy két hónapja csak tervezzük, hogy összejövünk egy közös sütés-főzésre, de a férjeknek nagyon sok a munka, így nehéz volt az időpont egyeztetés, vagy a gyerekek bacillushányada volt olyan fokú, hogy meghiúsult a velük való minden elképzelés. Így hát ugyan nem teljes létszámmal, de betértünk hozzájuk egy félórára, örültek nekünk nagyon, majd visszahívtak minket estére, ha már úgyis bográcsban főzik a vacsorát, csatlakozzunk mi is, csak hozzunk kenyeret, mert az fogytán.

Ez után rohanás haza, az aprónép épp nyugovóra tért itthon már a jóleső ebéd után, én a kenyeret s.o.s-ben bekészítettem, hadd kelljen amíg a többi tennivalón ügyködök: a vasárnapi barátos-grillezős programra a gyümölcslevest, tiramisut és a husik pácolását oldottam meg fürgén, mire a kenyér sült, már a zuhanyozás-hajmosás volt soron, közben felébredtek a nagy-aprók, A-val a medence felállításán és feltöltésén dolgoztak lelkesen, kis-aprót pedig már a langyosra hűlt kenyér és glédába állt többiek társaságában ébresztettem, és anyu kisautójába bepréselődve útnak indultunk két faluval arrébb, ahol nagyon jó hangulatú pár órát töltöttünk el. Így kell ezt csinálni: ha nem szervezzük, összejön. :)

A vasárnapi grillezés is remekül sikerült, előtte kerti tennivalók, nyaralós ábrándozások, délután a gyermekösszeeresztős-medencézős grillezős időtöltés, hejj de jól telt ez is! Készült a fent említett gyümölcsleves, husik háromféleképp pácolva: volt mustáros sertés, csípős barbecues csirkeszárny mint angol/amerikai (?), és kakukkfüves görögös csirkecomb, citromos-oreganos (szintén görögös) sült krumpli, olaszos mozzarellás-paradicsomos-friss bazsalikomos-tépősalátás finomsággal köretként (utóbbi kettő már saját, a kertünkből!). Mivel akadt itthon egy kis csicseriborsó, életünkben először gyártottunk humuszt, csak hogy török-arab konyha is legyen a multi-kulti asztalon, a görög frappéról, olasz espressoról és fagylaltokról,  a szintén olasz tiramisuról, fiúk részéről magyar pálinkáról és cseh sörről, lányok részéről kubai mojitóról már csak épphogy említést téve. 

Akkor vetettünk véget a mókának, amikor a gyerekek már szinte állva elaludtak, a vasárnapi délutáni alvás hiánya azért eléggé betett nekik, így 8-kor már szinte estek-keltek, nem is volt probléma este azzal, hogy "én még nem vagyok álmos", szerencsére, így egy igazi csendes, nyári, összebújás járhatott ki nekünk is. ;)