Szofival ma délelőtt voltunk allergia vizsgálaton. nem tudom, hogy most örüljek-e vagy sem, mert nem allergiás, ellenben asztmás (a tüdeje ismét sípol, tehát ismét inhalálni kell). kaptunk egy hosszú távon szedni kell - típusú gyógyszert, minden nap egy szem. ez védi a tüdejét/hörgőit, ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy ha bármi vírust benyel, az nála hörgőszűkülettel jár. ez a rágótabletta ettől fogja megóvni.
az egyik felem azt mondja, jaj ne. gyógyszerellenes vagyok, megpróbálnánk inkább máshogy megoldani. bár a pulmonológus és a gyerekorvos is azt mondta, hogy ez egy természetes anyag, ami hiányzik Szofi szervezetéből, és "csak" pótoljuk, na de akkor is... véleményem szerint beleavatkozunk az ő "testébe" ezzel.
a másik felem azt mondja, hogy elfogadom, nem rágódom rajta. "idén" kezdte az ovit, nemrég született a testvére, ezáltal "középső" gyerekké vált. a gyógyszer természetes, védi őt egy olyan dologgal szemben, ami ellen átmenetileg nem tud saját maga védekezni. nem nagy ügy, ki fogja nőni, ez most egy ilyen időszak. lelkileg IS megadok neki minden olyan támogatást, hogy ezt ő is hasonlóan fogja fel (tehát nem beteg, ettől nem kevesebb, nincs is rajta miért bosszankodni hogy miért pont ő), és mielőbb kiláballni a dolgokból, és lelkileg oldani az ő iszonyatosan erős megfelelni akarását az élet minden területén.
nem, nem vagyok hajlandó most asztmás gyermekekről szóló fórumokat, cikkeket és könyveket bújni. hogy ki hogy lett túl rajta, mitől rosszabbodott, és próbálok nem agyalni azon sem, hogy mit rontottam el. az internet ez esetben nagy ellenség, és felesleges pánikkeltő tud lenni, én legalábbis így gondolom. örülök annak, hogy nem jártunk úgy, ahogy több ismerős: sok antibiotikum kúra és mandulaműtét, valamint számtalan ilyen-olyan vizsgálat és kezelés után derült ki hogy mi a helyzet, tarkítva a sztorit többszöri fulladás miatti kórházba kerüléssel. ezeket legalább nem kellett végigzongoráznunk.
és hát ismétlem: legalább nem allergiás.
Azt hiszem, (sőt az én anyukámnál még internet sem volt)sejtem, hogy min mehetsz most keresztül, mert anyu sokat mesélt nekem amikor nagyobb lettem, arról, hogy mit érzett, min ment keresztül. Amikor asztmás lettem, akkor még ritka volt még, mint a fehér holló hazánkban.
VálaszTörlésNem írok regényt, mert írtad is, hogy most nem erre van szükség, de (mert de-nek mindig kell lennie :)) ne aggódj, Szofinak menni fog és nem lesz semmi baj. Észre se veszi majd. Én sem szedek gyógyszer (és nem is szedtem, akkor még csak az extra durva fújós volt, ami teljesen kiüti az embert és ebbe anyu nem nyugodott bele). Sokat kellett tenni érte, de teljesen tünet mentes vagyok. Tudom mit szabad és mit nem. Saját magam kellett, hogy megtapasztaljam, hogy mit bír a tüdőm és mit nem. Mitől jobb és mitől rosszabb. Aztán ösztönössé válik.
Egyet biztosan tudok, hogy a spanyol tengerparton nem fog sípolni az a gyönyörű kis tüdő, mert a sós víz aranyat ér! :)
köszönöm hogy írtál. nem az ilyen jellegű véleményekre nem vagyok ám kíváncsi, hanem a különböző fórumokon való vaklármákra és pánikkeltésekre. :)
TörlésBizony, ez egy aranyat érő hozzászólás :) "Saját magam kellett, hogy megtapasztaljam, hogy mit bír a tüdőm és mit nem. Mitől jobb és mitől rosszabb. Aztán ösztönössé válik."
VálaszTörlésBiztos vagyok benne, hogy Szofinál is szépen rendeződnek majd a légutak :)
Hű, hát nagyon sajnálom, ezt most mélyen átérzem. Persze, fő a pozitív hozzáállás, de az sem csoda, ha kicsit el vagytok kenődve, én legalábbis biztosan el lennék. Ami nagyon jó, h. már ilyen klassz, modern szerek állnak rendelkezésre, és az is,h ez ilyen hamar kiderült. (És kicsit be vagyok tojva, h ugyanolyan helyzet előtt állunk, a Kicsiből Középső lesz, vajon mit hoz ki belőle? Bár belőle erősen hiányzik ez a megfelelni vágyás, ezek szerint szerencsére.:)
VálaszTörlésJobbulást, gyógyulást Szofinak!!:)
hát a kicsiből középső nálunk együtt járt azzal hogy ovikezdés, amit látszólag nemhogy zökkenőmentesen kezdett, hanem az első perctől imádja az ovit, az intézményt, a csoporttársakat, az óvó- és dadusnéniket, a foglalkozásokat, mindent ami az ovival kapcsolatos, az első perctől élményekkel jön haza, és többet tanult (minden tekintetben) mint pl Milán az egész tavalyi év alatt. döbbenet, tényleg. az már más kérdés, hogy ezek szerint belül nem ilyen zökkenőmentes a dolog...
TörlésMilán kiadja magából a feszkót, Szofi nem. és valószínűleg ez (is) lehet a titok nyitja.
Igen, hát nálunk szándékosan nem most kezdi a 3 éves ovit, épp elég lesz, h jön a kistesó. Érdekes kérdés ez, h jó-e, ha valaki ilyen törekvő, ennyire meg akar felelni. A szülő örülhet,h szorgalmas, igyekvő a gyereke, de hogy belül meg mi zajlik, az néha nem annyira pozitív.És fura, mert általában az első, a nagy gyerek akar ennyire megfelelni, nem a második.
VálaszTörlés