A hétvégén megejtettem a havi rendes család nélküli kiruccanásom, Nyáregyházán jártam, azon belül (vagyis mellett) a motocross pályán, és bár a dolog szépségéből veszítvén én mégsem futottam, nagyon jól éreztem magam, mert remek kis csapat verődött össze.
A nemfutásom oka a nyári mikulásom beköszönte volt, és bár nem vagyok egy parázós nő, jobbnak tartottam így nem sárban tapicskolni, főleg hogy esetenként nemcsak kúszni-mászni kellett benne, hanem rendesen alámerülni is, fejbúbig.
Reggel 8tól este 6ig tartott az elfoglaltság, mármint ez az itthonról indulástól (gyerekek felöltöztetve megetetve, ésatöbbi), a hazaérkezésig (lakás romokban, mindenki éhes, ésatöbbi), de azért nagyon fel tud tölteni egy ilyen élménynap, amikor senki nem szól bele a mondatomba, végig lehet beszélni egy témát, és amikor más dologra figyelek, nem kell közben fél szemmel és fél füllel valamelyik vagy mindazösszes gyermeket is mustrálnom, és ehetek-ihatok megszakítás nélkül, és senkinek a fenekét nem kell kitörölnöm hosszú órákon át.
Szóval a kiváló program és nagyszerű társaság mellett még ez is megkoronázza az ilyesmit, arról nem beszélve, hogy hazafelé jövet ismét kávézót avattunk, vagyis magunkat egy kávézó által, vagy nem is tudom melyik a jobb kifejezés, mindenesetre a Barako kávézóban felrémlett néhány kurva nagyon rég megélt kémia óra is, javaslom megtekintésre a szenvedélyeseknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése